A szerzői jog és a szabad szoftver I.

„A szabad szoftver kifejezés olyan számítástechnikai dolgokat (általában programokat) jelent, melyek szabadon felhasználhatóak.A fogalmat licenc fogalmával kapcsolatban, a szerzői jogilag védett, zárt forráskódú szoftverekkel szemben használjuk, azoktól való megkülönböztetésre.A szabad programok szabadságát a szabad licencek biztosítják.” (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_szoftver)

„Szabad szoftver

1. A felhasználóknak szabad tetszőleges célra, teszőleges számú számítógépen futtatni a szoftvert, azaz a felhasználást semmi nem korlátozza.

2. A felhasználó szabadon másolhatja és terjesztheti, illetve közzéteheti a szoftvert.

3. A felhasználó szabadon módosíthatja, testreszabhatja, javíthatja, tökéletesítheti a szoftvert.

4. A felhasználó szabadon közzéteheti a szoftver általa módosított verzióját.

A 3. és 4. pont előfeltétele a forráskód hozzáférhetősége.

A Free Software Foundation („Szabad Szoftver Alapítvány”) vezeti azon licencek listáját, amely megfelelnek a fenti elveknek.

Gyakori hivatkozás a Debian szabad szoftver irányelvek is, ami a szabad licencekkel szembeni követelményeket sorolja fel.A „szabad” nem feltétlenül jelent „ingyenest”: bárki bármennyiért árusíthatja a kérdéses programokat; az egyetlen feltétel, hogy a fenti négy alapjogot garantálja vevői számra. Miért venné meg bárki is? Azért, mert például nem képes azt magának lefordítani, szüksége van kézikönyvre, CD-n vagy DVD-n szeretné a programokat megkapni, vagy mert támogatásra van szüksége. Az is elképzelhető, hogy valaki egyedi fejlesztést, testreszabást, adott hiba kijavítását, adott funkció beépítését végezteti el pénzért egy programozóval. Felsorolásukat a Szabad licencek kategória tartalmazza.

Nyílt forráskód

Ezen kategória licenceinek lényege a forráskód nyíltsága. A nyílt forráskódú licenceket az Open Source Initiative tartja nyilván. Felsorolásukat a Nyílt forráskódú licencek kategória tartalmazza.” (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_szoftver) 

„1998 februárjában egy csoport a "Szabad (free) szoftver" kifejezés helyett átállt a "Nyílt (Open) szoftver" kifejezés használatára. Amint az az alábbi magyarázatból is kitűnik, mindkét kifejezés lényegében ugyanarra a dologra utal. Amikor Szabad szoftver-ről beszélünk, akkor a szabadságról beszélünk, nem az ingyenességről. A szerzői jogok bizonyos alkotások szerzőinek jogvédelmét biztosítják. A legtöbb országban a megírt szoftverek automatikusan szerzői jogvédelem alatt állnak. A szerzőknek a licencek teszik lehetővé, hogy az általuk meghatározott feltételek mellett engedélyezzék alkotásuk (jelen esetben a szoftver) felhasználását mások számára. A szerzőkön múlik, hogy a szoftverhez csatolnak-e licencet, amely meghatározza a szoftver felhasználásának módját. A szerzői jogokról a http://www.copyright.gov/ címen találhatók további információk (angolul). A szoftvervállalatok a tőkéjük védelme érdekében csak az emberek által nem értelmezhető lefordított kódot adják ki, a szoftver használatára vonatkozóan pedig különböző korlátozásokat foganatosítanak. Ennek ellentéteképp a szabad szoftverek szerzői az alábbiak valamilyen kombinációját keresik:

- A kód felhasználásának tiltása szabadalmaztatott szoftverekben. Mivel a kódot mindenki használatára bocsájtják, nem akarják, hogy mások ellopják. Ebben az esetben a kód használata bizalmon alapul: mindaddig használhatod, ameddig betartod a játékszabályokat.

- A kódot elkészítő személy azonosságának védelme. Az emberek nagyon büszkék a munkájukra, és nem szeretnék, ha valaki egyszer csak eltávolítaná a nevüket a programból, vagy ha egy jöttment azt állítaná, hogy ő maga írta azt.

- A forráskód terjesztése. A legtöbb kereskedelmi kódnál felmerül az a probléma, hogy nem javíthatók a hibák, és nem szabható testre a termék, mivel a forráskód nem áll rendelkezésre. Másik példaként valakinek szüksége lehet egy olyan hardverelem támogatására, amellyel a gyártó már leállt. Több szabad licenc is megköveteli a forráskód terjesztését. Ez az egyéni igényeknek megfelelő átalakítások lehetőségének biztosításával védi a szoftver felhasználóit. Ettől a kérdéstől is kétféle irányba lehet elindulni, ezekről később lesz szó.

- Az adott szoftverre épülő valamennyi további szoftver (más néven leszármazott munka) szerzőinek kényszerítése azonos licenc használatára. A három legelterjedtebb licenc a következő:

- GNU General Public License (GPL). A http://www.gnu.org/copyleft/copyleft.html címen található néhány érdekes háttérinformáció a licencekről, valamint a GPL teljes szövege. Ez a legelterjedtebb szabad licenc.

- Artistic License.

- BSD-jellegű licenc. A fenti licencek néhány közös jellemzője. A szoftver akárhány számítógépre telepíthető. A szoftvert tetszőleges számú felhasználó használhatja egyszerre. A szerzői jogi törvények lényege (mint a tulajdont szabályozó egyéb rendszereké is) a kizárólagos befolyás képessége, vagyis a kizárás joga. A szerzői jog birtokosának törvény adta joga, hogy mindenki másnak megtilthassa a mű másolását, terjesztését, abból leszármazott mű készítését. E joggal együtt jár az azonos mértékű licenszelés képessége -- megengedni, ami egyébként tiltott. Egy licensz nem két egyenrangú fél szerződése: a mű felhasználója azért köteles a licensz keretein belül maradni, mert a licensz nélkül egyáltalán semmihez sincs joga.A zárt szoftvereket terjesztő cégek azonban általában a szerzői jogot is felülmúló befolyásra törekszenek. E cégek „licenszelik'' szoftvereiket a fogyasztóknak, de a licensz a szerzői jogot meghaladó kötöttségeket is tartalmaz. A megértést nem, legfeljebb használatot engedélyező szoftverlicenszekben pl. gyakori kötöttség a visszafejtés (dekompiláció) tilalma. Maga a szerzői jog nem tiltja a visszafejtést, de ha az ember bolti szoftvert akar venni, vagy hálózatról letölteni, akkor a tilalom betartása a hozzájutás feltétele. A szerzői jog tehát csak egy eszköz, mellyel még többet lehet elvenni a felhasználóktól.      

- A szoftverről akármennyi másolat készíthető, és ezek bárkinek továbbadhatók (szabad, más néven nyílt terjesztés).

- A szoftver módosítására nem vonatkoznak megkötések (kivéve bizonyos feljegyzések változatlanul hagyását).

- A szoftver korlátozás nélkül terjeszthető, akár el is adható. Bár a szabad szoftverek nem teljesen mentesek a kötöttségektől (ez csak a köztulajdonba helyezett szoftvereknél van így), megadják a felhasználóknak mindama lehetőségeket, amelyekre a megfelelő felhasználás érdekében szükségük lehet. Ezzel egyidőben a szerzők jogai a megfelelő védelem alatt állnak. Nos, ez a szabadság.” (forrás: http://www.debian.org/intro/free.hu.html) 

Következik: a szerzői jogról

Címkék: fogalmak, szabad_szoftver, szerzői_jog